Mediátor trükk #7 – Mit érzek? Dühös vagyok vagy félek

„Egy vihar hozhat tisztulást, de sohasem tisztázást.”

Az érzelmek hiteles megélése és értelmezése, keretbe helyezése kiemelten fontos, segít önmagunk és a társunk megértésében. Az érzelmek a belső iránytűként funkcionálnak, hiszen információval látnak el minket, egy helyzet kapcsán, hogy mit szeretnénk és mire van szükségünk.

Damascio kutatásai szerint szinte lehetetlen döntéseket hoznunk anélkül, hogy az érzelmeinkre támaszkodnánk. Mivel minden érzelem energia, így önkéntelenül is motiváló erőt képviselnek: a düh a küzdéshez nyújt energiát, a szomorúság láthatóvá teszi a veszteségeinket, így gondoskodást és támogatást vált ki másokból.

Érzelmi energiánk természetesen nem maradnak a légüres térben, ahogyan kapcsolatba lépünk a másikkal (pl. társunkkal) az érzelmek egymással is kommunikálnak. Az egyik érzelem választ nyújt egy másikra, kiegészíti azt. A kapcsolatban a félelem kifejeződése a másik megnyugtatásának a vágyát hívja elő, ha a szomorúságunkat tárjuk a másik elé, arra általában együttérzés a válasz, a harag viszont engedékenységet vagy visszautasítást vált ki.

Mi a jelentősége mindennek?

Sokszor megtörténik, hogy a párkapcsolati konfliktusok során gyakran dühös védekezést fejezünk ki, ahelyett, hogy fájdalmunkat vagy a félelmünket fejeznénk ki. Ha például szomorú vagyok valami miatt, ahelyett, hogy ezt a sebezhetőségemet élném meg és kommunikálnám, dühösen a páromra támadok. Nem meglepő, hogy ezek után a várt együttérzés és támogatás helyett a vagy hasonló dühös reakciót vagy eltávolodást kapok válaszul. 

A düh, a harag fontos vészjelző funkciót tölt be, sokszor pont arra figyelmeztet, hogy valamilyen félelem, szomorúság dolgozik Benned (vagy a párodban és azért dühös), ha megpróbáljuk megérteni, hogy abban az adott szituációban mi megy végbe bennünk, utána sokkal könnyebb lesz hitelesen kommunikálni azt az érzelmet, amit valóban érzünk. Ha nem haraggal próbáljuk oldani a bennünk lévő feszültséget (amikor egyébként félünk, szomorúak vagyunk), akkor nagyobb eséllyel őszintén meg tudjuk beszélni a szituációt.

Fontos tehát, hogy minél inkább megértsd mi zajlik Benned: minél szélesebb körben érdemes feltárni (akár leírni), mit érzel, akár testi tünetekkel (tompa nyomás a gyomorban, hasonlatokkal (pl. letaglózva érzem magam, mint akin átment az úthenger).

Ehhez együttérzéssel kell fordulni saját magamhoz, ott lenni magammal, ha ez megvan áttenni az együttérző fókuszomat a másik félre, Ő hogyan érzi magát, mit szeretne.

Az érzelmeink hiteles megélésének egyik jó segítő eszköze lehet az érzelmi napló vezetése. Állíts be naponta többször időzítőt, és vesd papírra milyen érzések és milyen gondolatok kavarognak Benned.

Modern nőiesség #12 – A női törékenység

A nőiesség konzultációk egyik állandó visszatérő szereplője a női törékenység. „Könnyű Neked, hiszen olyan Te olyan törékeny kis nő vagy…” – mondják nekem. A „Könnyű nekemmel” amúgy vitába szállnék,...

Önbecsülés építés – biztos ízlés

Az egészséges önbecsülés folyamatos karbantartást igényel. Tettekkel, választásokkal, tudatos döntésekkel építjük. A belső iránytű a biztos ízlés. A biztos ízlés az önismereti utunkon felhalmozódott tudás önmagunkról. A tudás felelősségvállalás...

Modern nőiesség #9 – A női erő I.

A női erőről…- Valóban az erős nők kiváltsága? Vegyes érzések keverednek bennem, ahogyan a női erőről írok. Van-e értelme egyáltalán a „női” jelzőnek, vagy az erő csak erő, bárki...

Az önszeretetről – az önbecsülés érzelmi része

Az önszeretet – az önbecsülés érzelmi részeÖnszeretet nélkül elsorvadunk és saját magunk árnyékai leszünk. Rengeteg ember szenved súlyos érzelmi alultápláltságban, elvágva önmagától, robotként működve élve a mindennapjait. Ezek az...