A nőiesség konzultációk egyik állandó visszatérő szereplője a női törékenység. „Könnyű Neked, hiszen olyan Te olyan törékeny kis nő vagy…” – mondják nekem. A „Könnyű nekemmel” amúgy vitába szállnék, de most a törékenység a téma.
Emily Nagoski Érzelmi Kiégés c. könyvében írja, hogy a 19. században, a középosztály felemelkedésével divatossá vált „törékeny” és „finom” megjelenésű feleséget választani, aki túl gyenge a munkához. Státuszszimbólum volt a „gyenge” kinézetű feleség, aki nem járult hozzá a háztartás jövedelméhez, hiszen a férfi sikerességének képét erősítette, hogy egyedül tartja fent a családot. A Nagoski nővérek szerint innen ered a soványság eszméje és a nőiesség törékenységgel, gyengeséggel való azonosítása. Szerintem itt az idő másképp gondolkodni a törékenységről.
A női törékenység nem testalkat kérdése.
A nőies törékenység a sebezhetőségünkből fakad. A lelkünk rezdülése játszik a mozdulatainkban és ragyogja be az arcunkat.
A sebezhetőség megélésével páncél és álarcok nélkül mutatjuk meg magunkat.
Mi lehet nagyobb bátorság ennél, amikor már nem akarunk megfelelni, mindenkihez alkalmazkodni?
Megélni és kimutatni az érzéseinket?
Mi lehetne ennél nagyobb erő?
A nőies törékenység nem gyengeség.
A nőiesség nem gyengeség.
A sebezhetőség erő és bátorság
A nőies törékenység nem gyengeség hanem erő.
Nem kell vékonynak lenni a törékenységhez, keress bátran, ha nőiességedet belülről szeretnéd felragyogtatni.
