Valami Kék sorozat – Helló Július!

Párkapcsolati boldogság, esküvő workshop, tudatos felkészülés és a kék szín éltető ereje

Párkapcsolati boldogság és tudatos felkészülés a házasságra

Helló Július! Helló Valami Kék sorozat!

Aki ismer, az pontosan tisztában van vele, hogy örök kedvencem a piros szín (szeretném azt gondolni, hogy a védjegyemmé vált…khm), de az idei júliust a KÉK színnek dedikálom itt a blogomon.

Mi az oka ennek?
-Elsősorban azért, mert testem-lelkem elmondhatatlanul sóvárogva szomjazik a TENGER kékje, illata, morajlása iránt…az utazás a tengerre idén nekünk bizonytalan, így csupán a blogommal utazunk a régmúlt nyarakhoz.

-Másodsorban két ESKÜVŐhöz kapcsolódó szolgáltatásomra, főként Kálmán Heléna kolléganőmmel közös két tréningünkre szeretném felhívni a figyelmeteket.

– Végül, de nem utolsósorban a KÉK szín a nyugalmat, biztonságot, reményt, békét testesíti meg.
Őszinteség, önkifejezés, tiszta kommunikáció- ami eléggé passzol a missziómhoz és gyakorlatilag lefedi az összes hozzávalót, ha a kis nyári konyhádban boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatot szeretnél főzni egy pohár rozéfröccs mellett.

Ebben a hónapban tehát a szakmai tartalmak kicsit könnyedebb, személyes formában kapnak helyett, rengeteg kék színű képpel.

Ki tart velem? Tengernyi ölelés Nektek, szép júliust!
Réka

Miben segít a párkapcsolati mediátor/tanácsadó?

A tartós párkapcsolat titka szakember segítségével

Miben segíthet a párkapcsolati mediátor?

Ha Neked is ismerős az érzés:

  • mintha kiveszett volna az öröm, a nevetés a kapcsolatból, és nem tudjátok hova szökött,
  • fizikailag egymás mellett vagytok, de a lelketek, a gondolataitok messze sodródnak,
  • apróságokon is folyamatosan összevesztek, a kibékülés sem hoz igazi megkönnyebbülést,
  • újra és újra a szőnyeg alá söpritek a kényes témákat, és egyre üresebbé válik a kapcsolat,
  • kevés időt töltötök egymás társaságban, és akkor is telefon kapja a nagyobb figyelmet,
  • már fogalmatok sincs, hogy merre halad az életetek, inkább egy langyos dagonyázáshoz hasonlít,
  • elképzelésed sincs, hogy miről álmodik a párod, milyen céljai, vágyai vannak
  • ha gyakran felteszed magadnak a kérdést: hogy most már mindig így lesz, ennyi az élet a tartós kapcsolatban?

A múlt heti videómban beszéltem már arról, hogy egyrészt mi az amit Te megtehetsz a párkapcsolatodért és miben segíthet egy párkapcsolati mediátor/tanácsadó.

Fontos leszögeznem, hogy nem tudom garantálni, hogy megmentem a kapcsolatodat, hogy kínálok egy öt perc alatt ható fájdalommentes, rendkívül kényelmes otthonról a karosszékben is elérhető megoldást, ami tuti hatásos örökre.  Ha ilyet keresel, akkor nem én vagyok a Ti emberetek.

Mert a sorsfordító ajánlat Ti vagytok.

A párkapcsolati szakember elsősorban kommunikációs eszközökkel segít abban Benneteket, hogy megértésetek egymás gondolkodását, érzéseit, történetét.  Segít kilépni a veszekedésspirálból, és képessé tesz arra, hogy meglássátok a konfliktusban rejlő lehetőségeket.

Nemcsak az adott konfliktusban, vitában segítelek Benneteket a békés, mindenki számára megnyugtató megoldás, hanem megtanítalak, hogyan előzzétek meg a konfliktusokat, illetve hogyan rendezzétek a vitás kérdéseket.

Segítek abban, hogy újra közel kerüljetek egymáshoz, ismét szeretettel rácsodálkozzatok arra, akivel együtt éltek, de már olyan régen láttad meg igaz valójában. Olyan régen hallottad meg mit szeretne igazán. Olyan régen járjátok körbe körbe ugyanazt az utat, kanyarodjatok rá egy közös útra.

Hiszek a hibákban, ha van felelősségvállalás, hiszek az újrakezdésben, ha megvan a szeretet és a szándék. Ha bármelyik ezek közül hiányzik, az én módszereim nem fognak segíteni.

Hiszek abban, hogy a változás és a szeretet döntés kérdése.

Fontos figyelmeztetés: sajnos a mediáció így én sem tudok segíteni bántalmazó, vagy alacsony etikai szintű súlyosan alá-fölérendelt párkapcsolatokban, így kérlek, hogy erre szakosodott pszichológus/pszichiátert.

Tervezés a szerelemben? – Párkapcsolati bakancslista

A tartós párkapcsolat titka?

Párkapcsolati bakancslista

Tervezés a szerelemben?

Rémesen hangzik, tudom. Szinte már hallom is hogy felszisszensz: De Réka, akkor hol marad a meglepetés ereje, a spontaneitás?  – Mindenki nyugodjon meg, helyet szorítunk annak is.

Szóval én meglehetősen szétszórt vagyok, az a típus aki visszaszalad a lépcsőházból a kulcsért, lehajol a gyerekért és kiömlik a táskájából minden, az irodából hazafelé messenger üzenetet küld a kolléganőjének, hogy lekapcsolja a gépet, hát ilyesmi….Ehhez képest igyekszem. Minden este kikészítem a másnapi ruháinkat, táskámat, parfümömet..és ez segít. Pont úgy mint a megfelelő célok kitűzése, teendő listák segítenek fókuszálni a figyelés ez segít fókuszálni a figyelmemet.

Tervezni kell a szerelmi életünket is, hiszen a párkapcsolat magától nem  működik, nekünk kell működtetni.

Értékek keresése és célok kitűzése:

Érdemes meghatározni egyéni és közös értékeinket, céljainkat a párkapcsolat minden területén (családi élet, gyereknevelés kommunikáció, intimitás, konfliktuskezelés, pénzügyek, fejlődés, szabadidő eltöltése, életstílus) kitűzni.  Külön bontani a hosszútávú és rövidtávú célokat. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a pár arról is beszéljen egymással milyen értékek mentén szeretnék élni az életüket és ezek az értékek, szükségletek mit jelentenek számukra konkrétan. (Pl. minden ember számára mást jelent a családi élet vagy különbözőképpen nyilvánulhat meg a tisztelet, összetartozás érzése)

A nagyobb célokat kisebb célokra bontani, a szokásokat segítségül hívni. A szokásokról itt írtam Nektek.

Prioritások:

mi a Te legfőbb értéked, célod és mi a párodé? Mennyire passzolnak össze? Összeegyeztethető? Mennyire tudjátok egymás céljait, időtöltéseit tiszteletben tartani?

Szóval így szoktunk nekiállni egy párkapcsolati bakancslistának, nemcsak krízisben lévő pároknak, hanem pl. jegyesek, nászutasok, vagy házassági évfordulót ünneplők esetében is, pontosan a megelőzés, a közös fejlődés élményszerzés jegyében.

Ha erre most felkaptad a fejed, elmondom, hogy a  párkapcsolati tanácsadásaimban kiemelt szerepet kapnak a BOLDOG párok is! Jövő héten érkezem ezzel kapcsolatos információkkal.

Szép napot kívánok, Réka

Mediáció – egyszerűen

Mégis mi fán terem a mediáció?

miért jó nekem a mediáció? mi történik egy mediációs ülésen?

Hogyan írnám le egyszerűen a mediációt (nagy szavak nélkül). Először is emberek kellenek hozzá és egy mediátor (azaz közvetítő).

Leülünk egy asztalhoz beszélgetni. Van idő. Van tér. Van egy konfliktus, illetve egy visszatérő, megoldandó probléma. Tőlem kérdéseket kaptok, amire mindketten nyugodtan válaszolhattok. Biztonságban, nincs rossz válasz. Mindenki elmondhatja a saját történetét. Kiengedjük a szellemet a palackból. Ha kell, mélyre ásunk. Keresünk egy közös megállapodást, ami mindenkié. Megkönnyebbült sóhaj, jóleső fáradtság. Esetleg lendületes aláírások egy papíron. Béke és egy lépés előre.

Keressen bátran a tothreka8000@gmail.com email címen vagy a 70/418-5144 telefonszámon. Üdvözlettel: Tóth Réka

Misszióm

Kötelékteremtés

Kötelékteremtés – szerelem, szeretet megőrzés párkapcsolati tanácsadás eszközével

Szeretnék leszámolni a szeretet, szerelem, párkapcsolat, család, férfi női szerepek, viselkedések témáját érintő közhelyekkel, sztereotípiákkal, hiedelmekkel amik alattomosan rombolják a kapcsolatainkat úgy, hogy azt sokszor észre sem vesszük, annyira mélyen belénk ivódtak, sokszor önigazolásnak vagy önbeteljesítő jóslatnak használjuk.

Ilyenekre gondolok: „Ha szeret akkor tudja!”, „A férfiak/nők már csak ilyenek!”, „A szerelem így is, úgy is elmúlik, nincs mit tenni.” „Nagy gáz lehet a kapcsolatukban, mert párkapcsolati specialistához járnak, ha két ember szereti egymást, akkor mindennek rögtön, magától kell működnie és örökidőkre kell szólnia” „A mai világban az élethosszig tartó párkapcsolatok ideje leáldozott” „A házasság, a család intézményének befellegzett.” „Minden konfliktus, veszekedés az ördög műve, ami tönkreteszi a kapcsolatot.” (Cikkeim között több ilyen témájú bejegyzés megtalálható.)

Ezzel szemben én abban hiszek, hogy ennél sokkal egyszerűbb és egyben bonyolultabb minden.

Egyszerűbb mert valóban a szeretet az alap, amire építkezünk, de bonyolultabb, mert önmagában a szeretet kevés.

Kell hozzá tisztelet, bizalom, megértés, elfogadás, hatékony, érzékeny konfliktuskezelés, folyamatos fejlődés, fejlesztés, önismeret és a társunk ismerete, párkapcsolati és családi célok kitűzése, krízishelyzetek kezelése.

Hiszek abban, hogy mindennap, minden percben hozhatunk egy felelősségteljes döntést, hogy másként gondolkodunk, cselekszünk, érzünk, viselkedünk. Élni és élni hagyni, a másikat elengedve szeretni.

Valami ilyesmiről szól az én kötelékteremtő programom, amibe beletartozik a párkapcsolati mediáció, konfliktuskezelés, de ide tartozik az újhullámos „jegyesoktatás”, a házasság előtti kötelékteremtés, az évfordulós csomag, a gyerekszülés utáni kihívással teli időszakban lévő párok csomagja, és igen, ide tartozik az is, hogy BOLDOG párokat is várok.

Olyanokat is, akik alapvetően boldogok, de vannak visszatérő problémáik, olyanokat is, akik szeretnének tudatosan élni a mindennapjaikat a párkapcsolat szempontjából is, akik nemcsak ma, de holnap, 1 év múlva, 20-30-40-50 év múlva is boldogan, elégedetten szeretnének élni. Olyanokat is várok, akik hisznek a megelőzés fontosságában, de olyanokat is, akik abban is hisznek, hogy a hibákat felelősségvállalással, elfogadással helyre lehet hozni.

Munkám során abban segítek a pároknak, családoknak, hogyan tanulják meg mindezeket, hogyan alakítsanak ki, tartsanak meg egy mély, bensőséges, szenvedélyes kapcsolatot, melyben a felek képesek önállóan és együtt is fejlődni, kibontakozni, és mely kiállja nemcsak az idő, hanem a különböző krízisek próbáját is. Hiszek abban, hogy ebben a kulcs a felelősségvállalás, a tudatos építkezés és a folyamatos kötelékteremtés.

A változás tánca – a párkapcsolat fejlődési útjai

A változás tánca

“Csak a változás állandó” – mondja Hérakleitosz.

“A tánc ölelés” – mondják az argentínok.

A tánc férfi és nő tökéletes összhangja, a férfi – női energiák folyamatos áramlása, véget nem érő jelek és kapcsolódások.

Párkapcsolatunkban többféle táncot lejthetünk. Lehet ölelés, de lehet ördögi kör. Mivel állandóan impulzusokat, kapcsolódásokat küldünk oda-vissza egymás felé, folyamatosan reagálunk a másikra. Gyakran megszokásból, és a megszokások szép lassan elvárásokká, aztán címkékké alakulnak. Jó példa erre a magát elhanyagoltnak érző fél először kedvesen, aztán egyre agresszívebben követeli a figyelmet távolságtartó partnerétől, aki a követelőzéstől egyre inkább távolságtartó, hidegebb viselkedést vesz fel.

Jó hír azonban, hogy ha változol, akkor a kapcsolatod is fog változni.

Segíthet, ha a kapcsolatunkra, ne egy pillanatfelvételként, hanem inkább videóként, történetként tekintünk, hiszen így láthatjuk meg annak értékeit, erőforrásait, az átélt tapasztalatokat, és így tudunk jövőbeli célokat kitűzni.

Hogyan fogjunk hozzá a változáshoz?

Felelősségvállalás: egy bátor szembenézés és annak tudomásulvétele, hogy amit gondolatainknak, döntéseinknek, tetteinknek, mulasztásainknak következménye van. Mi NEM felelősségvállalás: hárítás, másik hibáztatása, kibúvók keresése.

Önismeret: egy őszinte szembenézés, mi az ami működik, mi az, ami nem működik. Elengedhetetlen egy belső tisztázó párbeszéd, hogy mit és miért szeretnél a párkapcsolatot illetően. Látszólag egyszerű: hol vagyunk és hova szeretnénk eljutni, és a cél mellett egy erős döntést hozni.

A jelenlegi helyzet meghatározása életbevágóan fontos, hiszen gondolj csak bele, ha fogsz egy térképet, valahova el akarsz jutni és nem jól helyezed el magatokat, alaposan el lehet tévedni.

Cselekvés: Tisztában kell lennünk azzal, hogy ha nem fejlődünk, akkor hanyatlunk, tehát ne maradjunk a perónon szöszmötölve, hanem szálljunk fel a vonatra.

Szokások kialakítása, avagy haladjunk lépésről lépésre, erről itt írtam. A célok lépésekre bontását a párkapcsolati bakancslistában alakítjuk ki.

Kérj segítséget, ha úgy érzed, nem megy egyedül.

Mit tanulhatunk a táncból:

  • határozottság: ne tébláboljunk,
  • vezetés-követés: mi ezt tangón úgy tanultuk a férfi megkéri a nőt fáradjon oda, a nő pedig ha akar odalép, miközben a férfi támogatja,
  • folyamatos figyelem és tudatos JELENLÉT minden érzékszervünkkel,
  • szemkontaktus, azaz állandó kapcsolódás fenntartásta
  • ha hibázunk, korrigáljuk és nem elrohanunk a táncparkettről,
  • gyakorlás, gyakorlás azaz cselekvés!

A változás folyamat, ami hatalmas kitartást és folyamatos önművelést igényel, ez egy belső utazás.

Szép napot kívánok és sok erőt a változáshoz

Hogyan változtass a párkapcsolatodon? A szokások, mint a változás láthatatlan kapaszkodói

A változás ösvénye – a szokásokon keresztül vezet

Nagyon jó, ha felismered, új szelek fújnak, megújulnál Te magad és a párkapcsolatod is. A nagy elhatározásokat, kezdeti fellelkesülést  aztán a hétköznapok taposómalmai aprítják ezer kis homokszemcsébe, hogy aztán csak bosszantó kis porszemként vágják a képünkbe: megint nem sikerült…

Amit én figyelmedbe ajánlok, az nem más, mint a SZOKÁSOK.

Elsőre talán apró, unalmas automatizmusnak tűnnek, de nézzük meg őket alaposabban.

A mindennapjaink szokások láncolata és ez a sok egymásra épülő szokás teszi ki az életedet, így ha  változtatni szeretnél az életeden, változtass a szokásaidon. Nem nehéz belátni, hogy így van ez a párkapcsolatunkban is, hiszen egyéni és páros szokásaink között is bőven találunk építő, szívet melenget (pl. szerelmes üzenetek küldözgetése), de lehetnek romboló, családi békét aláaknázó szokások is (menetrendszerű zsörtölődés, függőségek stb.).

A szokások eredetileg apró döntések voltak, amelyeket mindennap megtettünk, míg a folyamatos ismétlődés által a tudatos cselekvés tudattalan készséggé alakultak át.  Pontosan attól, hogy egy idő után már nem hozunk egy külön döntést, hanem gondolkodás nélkül cselekszünk, a szokás beivódik a mindennapjainkban, ettől szinte állandónak, megváltoztathatatlannak tűnnek. Sokszor szinte a rabjává válunk régi beidegződéseknek, sőt hajlamosak vagyunk, hogy bizonyos szokásainkkal írjuk le a jellemünket (és másokét is): „tudod, én mindig elkések, Feri folyton káromkodik vezetés közben, Jucihoz nem lehet szólni a reggeli kávé előtt..stb.”

Pedig a szokásaink megváltoztathatóak, kellő odafigyeléssel át tudjuk írni, el tudjuk hagyni őket, illetve új szokásokat tudunk felvenni. „Semmi sem lehetetlen, ha az ember megfelelő szokásokat alakít ki.” (Charles Duhigg)

Első körben mérjük fel, vizsgáljuk fel a szokásainkat, ehhez a legjobb taktika, ha végignézzük és felírjuk tevékenységeinket a nap folyamán: mikor és mit csinálunk, kb. mennyi ideig tart, milyen helyhez kötődik, kivel csináljuk. Ezt a tényszerű felmérést követi egy mélyebb jellegű feltérképezést: miért csinálom azt az adott szokást? mi a célja? mi a mögöttes indoka? szolgál-e téged vagy pozitív energiával tölt-e fel? hogyan érzed magad közben/utána? egészséges-e? feltétlenül szükséges-e? kinek az érdekében teszed? milyen hatással van ez a párkapcsolatomra? konfliktusforrás-e?

Itt kúszik be a képbe az önbecsülés kérdése, az, hogy figyelek magamra, tisztelem és értékelem a testi, szellemi, lelki egészségemet, és ehhez kapcsolódó konkrét, mérhető célokat állítok fel. (pl. hetente egyszer két óra háborítatlan időt szeretnék tölteni a párommal, vagy hetente kétszer 1 órára elmegyek futni stb.) Ha jobb, minőségibb életet szeretnél élni, olyan szokásokkal bástyázd körbe a céljaidat, amelyek ezt szolgálják, illetve érdemes azokat a szokásokat elhagyni, vagy első körben minimalizálni, amelyek ezeket gátolják.

A szokások tartós, hosszú távú kialakítása olykor villámcsapásszerű sikerrel, amolyan „hopp már bele is simult a napjaimba”, de gyakran inkább nyögvenyelős, botlásokkal „nem megy ez nekem, inkább feladom” felkiáltásokkal fűszerezett hosszútávfutáshoz hasonlítható.

Néhány szempont, hogyan ültethetőek át a nagy elhatározások a gyakorlatba:

  • önismeret: tudd, hogy miért, milyen célból akarod csinálni, tisztázd, hogy magadért, illetve a párkapcsolatodért, családodért akarj egy szokást meghonosítani. Fontos, hogy egy belülről jövő késztetés legyen. Bármilyen csábító és bármilyen nehéz megkerülni a közösségi médiát, Te ne másolj másokat, ne egy kívülről jövő nyomásnak engedelmeskedj /pl. ne azért akarj  a mindennapjaidba rendszeres meditációt csempészni, mert az trendi, felkapott, folyton szembejön, hanem mert téged érdekel, vagy csökkenteni akarod a stresszt, barátkozni szeretnél a belső hangoddal stb./
  • motiváció keresése: kíváncsiság, kihívás, az életed feletti kontroll érzése, együttműködés, elismerés utáni vágy motivál-e az új szokás kialakításában?
  • ha el akarsz hagyni egy szokást (pl. nem akarsz folyamatosan nassolni) hasznos végiggondolni, hogy önmérséklő vagy önmegtartóztató típus vagy, vagyis, melyik könnyebb számodra ha előtted van egy tábla csoki – egy kockát eszel és netovább (önmérséklő) vagy egy morzsát sem (önmegtartóztató). Ha sikerült beazonosítani melyik típusban tartozol, az segíthet meghatározni, hogy számodra érdemes  teljesen kiiktatni egy szokást (pl. vasárnap nem internetezem) vagy minimalizálni (pl. vasárnap csak délután 15 percet internetezem)
  • haladj kis lépésekkel, főleg, ha régóta halogatott változásról van szó, vagy ha kétségek gyötörnek a megvalósíthatóságot illetően (ha eddig nem sikerült kettesben időt töltenetek hétköznap esténként, akkor nem annyira reális célkitűzés, hogy mindennap 3 órát beszélgessetek, kétnaponta vacsorázni menjetek)
  • FEGYELMEZETTSÉG: (tudom, szörnyen hangzik) szóval a motiváció megadja a kezdőlökést, de ha végső soron stabilizálni, élővé akarsz tenni egy szokást, az önfegyelem lesz a legjobb barátod. Az önfegyelem és az önbecsülés ugyanis egy tőről fakad. Ha szereted és tiszteled magad, akkor tudod, hogy azt a szokás miért akarod gyakorolni és milyen változást vársz tőle az életedben, akkor könnyebb naponta a jobb élet, a fejlődés mellett döntést hozni és CSELEKEDNI. Nap-nap után. (első körben 30 napig, aztán ameddig szeretnéd) Ne feledd: „Azzá válunk, amit rendszeresen megteszünk.” (Sean Covey)
  • ágyazz meg az új szokásnak: készítsd elő a szokást, nézd meg hova, hánykor akarod beilleszteni a napirendedbe, (írd be a naptárba), mennyi időt vesz igénybe, kell-e hozzá valamilyen eszköz, tárgy, kell-e segítséget kérni hozzá, stb.
  • szokások utánkövetése: ha sikerült meghonosítani, bizonyos időközönként nézz rá, hogyan működik, hogyan érzed magad tőle, beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket?
  • ünnepeld magad: légy büszke magadra, hogy megtettél egy lépést a fejlődés irányába.

Sok sikert kívánok a fejlődésedhez. Ha bármi kérdésed van, keress bátran

Biztos bázis – veszélyhelyzeti kapaszkodó

Biztos bázis

Mi a Te biztos bázisod?

A biztos bázisok azok az emberek, célok vagy dolgok, akikhez és amelyekhez különleges kötelék fűz bennünket, vigaszt, védelmet és energiát adnak, különösen a nehéz időkben, mint a fa gyökerei a törzsnek és a lombkoronának a viharban.

A kifejezést John Bowlby (a modern kötődéselmélet egyik atyja) a katonai nyelvből vette át, mint írja „hasonlít egy katonai támaszpont parancsnokságának a helyzetéhez, ahonnan egy harci egység portyára indult és vissza is várják…és az egység csak akkor merészel előrenyomulni és kockázatot vállalni, ha tajgai meg vannak róla győződve, hogy a támaszpont biztos bázis.”

Biztos bázis híján nehéz szituációkban könnyebben válunk a szorongás és a félelem túszává, míg ha rendelkezünk erős biztos bázisokkal az védelmet nyújt a kilátástalanság ellen. Megacélozza az erőnket, kitartásra és a lehetőségekre trenírozza belső látásunkat, vigaszt nyújt, és kézen fogva kivezet, ha bezárkóztál sírva csokit enni a fürdőszobába.

Az én biztos bázisom a szűk és tág családom, minden évgyűrűje, ága és zsenge sarja, a barátaim, életmentő (Na mi van Veletek hívásokkal, üzenetekkel)

Az én biztos bázisom a hivatásom, céljaim (megtépázva, kilúgozva is), és az álmaim.

Néhány álomkép ismeretlen helyekről olyan éles, mintha egy karnyújtásra lenne, tenger sós illata csiklandozza az orrom, érzem a méregerős presszókávé kesernyés utóízét, látom a kedvenc nyári ruhám virágillatát, a pisztáciafagyi üledékes zöldjét.

Nektek mi a biztos bázisotok?

A 0. lépés – érzékeny konfliktuskezelés 2. rész

Ha olvasod ezt a cikket, biztos olvastál már különböző mélységben kommunikációs, konfliktuskezelési tippekről, ötletekről, amelyeket ha kipróbáltál, hát finoman szólva nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Mi lehet az oka ennek?

  • elképzelhető, hogy a gyakorlás hiánya miatt saját magadnak is kicsit idegennek hatott, elütött a megszokott kommunikációtól vagy szimplán döcögős volt,
  • lehet, hogy nem a megfelelő szituációban alkalmaztad, vagy akaratodon kívül, kicsit „fegyverként”, manipulációként használtad, mert kihagytál egy fontos lépést:

ez a fontos lépés a kapcsolódás, amivel nap, mint nap percről percre köteléket teremtünk a másikkal, illetve megkíséreljük, a sok kis kapcsolatteremtés egymásba fonódva adja ki egy kapcsolat mintázatát. Ha a kapcsolódási kísérleteink pozitívak és a kötelékteremtést szolgálják és erre a társunk pozitívan reagál, akkor egy erős egészséges, rugalmas kötelék tud kialakulni.

“Connection before correction” (Rosenberg): kapcsolódás a másikhoz, mielőtt bármilyen „javításba, helyreállításba” belekezdenénk. Ha a tudatunkat, szívünket, lelkünket nem állítjuk át kapcsolódó üzemmódba, akkor minden egyébként jól működő eszköz csak üres technika, ami erőltetett, izzadtságszagú lesz.

De hogyan is kapcsolódjunk?  Hogyan álljunk át kapcsolatteremtés üzemmódra?

Itt jönnek a kötelékteremtés, illetve a kapcsolatteremtés bástyái:

Empátia

Ahogyan az empátia természetéről kezdtem el kutakodni, rájöttem, hogy a köztudatban jelentősen félreértelmezik. Sokak számára az empátia kimerül annyiban, hogy meghallgatják a másik személy gondjait, kéretlen tanácsokat adnak, sajnálják stb.

De mi is a valódi empátia, egy összetett készség/képesség: (ld. Brené Brown és Daniel Goleman munkássága)

  • abbéli képességünk, hogy megértsük a másik személy nézőpontját
  • abbéli képességünk, hogy beleéljük magunkat a másik érzelmeibe
  • abbéli képességünk, hogy megértsük mit kíván tőlünk a másik személy

Az empátia valódi természete: kapcsolódás a másikhoz, és önmagam azon részéhez, ami képes átérezni a másik problémáját anélkül, hogy:

megoldást keresne, „Félek, nem tudok teherbeesni, olyan régóta próbálkozunk hiába…” – Hm, gondolkodtatok örökbefogadáson? Esetleg rögtön kettőn?

bagatellizálná, ötletelne

-„A főnököm megint ordibált velem”

–„Afrikában éheznek, ez a legnagyobb problémád?” Az semmi más főnöke írásbeli figyelmeztetést ad mindenkinek, aki kimegy Wc-re.

nézd a dolog jó oldalát típusú ötletekkel jönne.

-“Attól tartok, a férjem el akar hagyni”

– “De legalább Neked van férjed. Nézd a jó oldalát, több szabadidőd lesz.” (A pozitív gondolkodás fontos, de nem mindenható, illetve megvan az ideje és a helye.)

Ne vegyük el a lehetőséget a másiktól, hogy meggyászolja a veszteséget, hogy átélje a fájdalmat, hanem ismerjük el. Ez a helyzet most róla szól, és a fentiek NEM segítenek. Tudom, hogy sokan csináljuk, de attól még nem segít, csak ront a helyzeten.

 Mert nem megoldást kell adni a másiknak, hanem megértést.

Ha Te is gyakran csináltad ezek valamelyikét, először fogadd el, hogy ez a legritkább esetben segítség, illetve nehéz ezekkel a beidegződésekkel felhagyni. Aztán azt is fogod tapasztalni, hogy öntudatlanul azért „delegalábbozunk”, ötletünk oldalát, mert így kívül tudtunk maradni. Kívül a másik fájdalmán, veszteségén.

Az együttérzés nem feltétlenül azt jelenti, hogy egymás vállán zokogunk, és versenyt itatjuk az egereket, hanem azt, hogy emberi bánásmódra kell törekedni, elfogulatlanul és nyitottan észrevenni, hogy a másik hogyan érzi magát és az adott pillanatban mire van szüksége. Ezt úgy tudom megérteni, ha kapcsolódom magamban ahhoz az érzésekhez, tapasztalatokhoz, amelyek a másik adott helyzetéhez kötődnek. De ügyelni kell arra, hogy nem a saját élettapasztalatomból kell kivetíteni az ő lehetséges érzéseit. (pl. ha én szorongok egy prezentáció megtartásától feltételezem, hogy a páromból is ugyanezt váltja ki)

Ennek érdekében érdemes a saját gondolataimtól, érzelmeimtől, tapasztalataimtól tenni egy lépést hátrább lépni. A kutatások szerint az empátiás törődés ambivalens érzés: amygdala veszélyérzékelő radarja párhuzamosan kapcsol be az oxitocin (kötődés!) hormon megjelenése mellett. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy nehéz a maga komplexitásában alkalmazni.

Szóval ha empatikusak akarunk lenni, ne próbáljuk magunkat a másik helyébe képzelni. Próbáljuk inkább az ő érzéseit és az ő tapasztalásait megérteni, elfogadni.

Elfogadás:

Elfogadás: nem beletörődés, nem megalkuvást jelent, hanem azt, hogy nem küzdünk a valóság ellen, a valóság elemeivel dolgozunk. Az elfogadás azt is jelenti, hogy tisztelni kell a különbségeket egymásban.

Ahhoz, hogy ezt az eltéphetetlen köteléket ki tudjuk alakítani, szükségünk lesz egy döntésre, hogy változtatni akarunk. (magunkon is), el kell fogadni, hogy ez a változás nem egyik napról a másikra történik, hogy vélhetően ez a változás nem lesz könnyű. A döntésért és a változásért is felelősséget kell vállalni. Meg kell érteni, hogy ehhez bizonyos dolgokat el kell engedni pl. a másik hibáztatását, a hamis elvárásokat, illúziókat. Egy nézőpontváltást kíván meg, hogy egyrészt a másik szemüvegén is meglássuk a dolgokat, illetve elfogadjuk, tiszteljük az Ő igazságverzióját is. Elfogadom, hogy Te másként látod, gondolod, érzékeled az adott problémát, benyomást, és ezt tiszteletben tartom, és arra kérlek, hogy ugyanezt tedd meg velem szemben.

Fontos figyelmeztetés: vannak olyan mérgező, érzelmileg,esetleg fizikailag bántalmazó kapcsolatok, ahol a párkapcsolat javítását célzó szelíd, együttműködésen alapuló kommunikációs, illetve konfliktuskezelési eszközök hatástalanok, NEM MŰKÖDNEK mert itt valójában nem konfliktusról, hanem súlyos határátlépésről van szó, amely erre szakosodott terápiás segítséget igényel. „…ha a tisztelet és a jóakarat jelen van egy kapcsolatban, más kérdések is megoldhatóak. Amíg azonban a kapcsolatot a szóbeli erőszak uralja, és a bántalmazónak az a ki nem mondott igénye, hogy uralkodjon a társa felett, alig történhet előrelépés, ha egyáltalán van esély az előrelépésre.” /További információ: Patricia Evans: Szavakkal verve. Szóbeli erőszak a párkapcsolatban, illetve: www.nane.hu/

“A veszekedés összeköt” – érzékeny konfliktuskezelés 1. rész

Érzékeny konfliktuskezelés 1. rész

„A veszekedés összeköt.” (Bach-Weyden) Érzékeny konfliktuskezelés – sorozatindító

Ezzel a sorozattal elsősorban az a célom, hogy kicsit jobban megértsük, hogyan alakulnak, működnek a konfliktusok, mitől épít és hogyan rombol egy konfliktus, attól függően, hogyan kezeljük (nem kezeljük), illetve hogyan tekintünk rájuk.

Mire számíthatsz ebben minisorozatban?

  • A konfliktuskezelés 0. lépése, kötelékteremtés jelentősége
  • Beletekintünk a konfliktusok legmélyebb bugyraiba, mi van a veszekedések felszíne alján?
  • Átnézzük a konfliktuskezelési stratégiákat, típusokat.
  • Romboló veszekedések, visszatérő témák
  • Mediáció, párkapcsolati coaching miben segíthet
  • Konfliktuskezelési technikák a hétköznapokban
  • Változás útjai
  1. rész: A konfliktusokról

Egész életemben átugrottam a bevezetőket, Te ne tedd, fontos dolgokról szeretnék írni 🙂

A konfliktus az élet és a kapcsolatok természetes körforgásából alakul ki, a fejlődés elkerülhetetlen része. Ha egy napod végignézed, hány konfliktusba keveredtél (vagy keveredhettél volna), illetve mennyinek voltál szemtanúja, bizonyára egyetértesz velem, hogy ez átszövi az életünket, és attól, hogy elegánsan átsiklunk rajta (értsd: szőnyeg alá söprés), vagy a másikat meg sem látva, hallgatva „erőből lenyomjuk”, még vannak és dolgoznak. Ellenünk vagy értünk.

A konfliktus olyan, mint a levegő, lehet éltető, feltöltő, mint a friss hegyi levegő, de lehet mérgező is, fojtogató, vagy éles, mint amikor a hajnali mínusz 20 fokban kinyitod az ablakot. Lehet napfény, tavaszi virág illata, de lehet torokkaparó égetett műanyagszagú, amitől könnyezik a szemed, és napokig érzed a hajadban.

Mi is a konfliktus: vita, nézeteltérés, véleménykülönbség, összecsapás, küzdelem, civódás, erőteljesen negatív felhangja van. Vagy csak rossz a marketingje? Pedig egy vita, nézeteltérés, nemcsak destruktív, hanem konstruktív, építő jellegű is lehet.

Akkor destruktív, romboló, ha nem kezeljük, vagy nem megfelelően kezeljük. Természetesen ez nemcsak párkapcsolati konfliktusokra igaz, hanem minden emberi kapcsolatra, legyen az egy családi, baráti, munkahelyi kapcsolat, szomszédok, a mindennapi tevékenységeink, bevásárlás, posta, közlekedés, ügyintézés során előforduló kisebb nagyobb döccenőkre, nézeteltérésekre vitákra. Még ha egy lakatlan szigeten élsz, teljesen egyedül, akkor is szükséged van tudásra, megértésre a konfliktuskezelés területén. Hiszen gyakran saját magunkkal vannak a legnagyobb horderejű konfliktusaink, legbelül. Szerepkonfliktusok, feldolgozatlan veszteségek, elfojtott érzelmek, megannyi veszélyforrás, amelyek aláaknázzák kiegyensúlyozottságunkat, lelki békénket, egészségünket.

Szemléletváltásra van szükség, hogy meglássuk a konfliktusban a kihívást, hogy megoldandó problémának fogjuk fel, amely új utat nyit a másikhoz és önmagunkhoz, együttműködésre ösztönöz, párbeszédre tanít a másik emberrel. Ha jól kezeljük hidat képez az emberi kapcsolatainkban, fejlődésre ösztönöz és megerősít.

Ha elfogadjuk, hogy a viták, nézeteltérések természetes velejárói az emberi kapcsolatoknak, akkor az is egyértelmű, hogy mindannyian konfliktuskezelők vagyunk, hiszen valamit kezdünk ezekkel a konfliktusokkal. Ki leordítja a másik fejét, becsapja maga után az ajtót, így kiadva magából a feszültséget, van, aki a végletekig alkalmazkodik és nyel, van, akit csak a győzelem motivál, van, aki örökös megoldás vagy kompromisszumkereső.

Az is gyakori jelenség, hogy más-más emberi kapcsolatban vagy szituációban más módon kezeljük a konfliktusokat, vitákat. Van olyan is, hogy van lehetőség előre, jó időben felkészülni egy konfliktus kezelésére, van, hogy villámcsapásként ér.

De hogyan és mit? Mi a végkimenetele? Hogyan érezzük magunkat utána? Hogy érzi magát a másik? Lehangoltan, mérgesen, szorongva, bizalom vesztve, dühösen, szomorún, sebzetten, tele veszteségérzettel, kiszolgáltatottsággal?

A jó hír, hogy az érzékeny, tudatos konfliktuskezelés tanulható, illetve nem muszáj rögtön ügyvédhez, bírósághoz rohannod, ha valamilyen problémád van, nagyszerű alternatív vitarendezési eszközök (pl. mediáció) érhetőek el.

Hogy miért érzékeny konfliktuskezelés? Mert hiszek abban, hogy megfelelő tudással, rálátással, felelősségérzettel másként tudunk viszonyulni magához a konfliktus jelenségéhez és a vitában álló másik személyhez, illetve önmagunkhoz is. Ha megismerjük saját magunkat, illetve a hozzánk közel állók mozgatórugóit, akkor nem elsodor minket egy nézeteltérés, hanem lassan-lassan képessé válunk (valamelyest) uralni, kézben tartani.

A címbeli idézet veszekedés/vita valóban összeköt, ha jól használjuk, ha lehetőségként, megoldandó feladatként tekintünk rájuk. Tartsatok velem a sorozat többi részében is.

Ha tetszett, örülök minden visszajelzésnek, véleménynek, illetve, oszd meg másokkal is, hátha érdekesnek találják.

Szép napot kívánok: Réka