Mi a különbség?
Ha egyetlen gondolatban kellene fülön csípni a differenciát, akkor azt mondanám, hogy a kérésnél megajándékozzuk a másik felet a választás, a döntés szabadságával. Szabadon eldöntheti, hogy eleget tesz-e a kérésnek vagy sem, egyik esetben sem kell tartania a kapcsolat sérülésétől. Magyarán szólva nem kell attól tartania, hogy a másik felhúzza az orrát, megsértődik, duzzog, neheztel, veszekszik vagy egyéb módon bűntudatot kelt benne. (emlékeztető: ha valaki egy kérésedre NEM-et mond, NEM Rád mond NEM-et)
Tehát ismét magunkba kell néznünk, hogy amikor kérünk valamit, mi a valódi motivációnk, és hogyan reagálunk legbelül, ha a párunk nem teljesíti a kívánságunkat. El tudjuk-e fogadni a nemet, meg tudjuk-e érteni a másik fél szükségletét, ami a kérés teljesítése ellenében hat?
Néha azt látom, hogy a kérésekből akkor lesznek követelések, ha rosszul megfogalmazott kapcsolódási kísérletek születnek, vagy szőnyeg alá söpört konfliktusok kis púpjai. Mondok egy példát: Úgy érzed, hogy a háztartás teljes súlya a Te válladat nyomja, szeretnéd, ha a férjed együttműködőbb lenne, ha nagyobb kölcsönösséget vállalna a házimunkák terén. Ennek ellenére, nem azt hozod fel témaként, hogy beszéljétek át, kinek mi a feladata, mik a prioritások, hanem felszívod magad, hogy „Na, most már csinálhatna valamit” és követeled, hogy mosogasson el, egy szimpla: Mosogass el! felszólítással.
Ez összefüggésben áll azzal, hogy azokban a kérésekben, amelyekben nem szerepelnek a beszélő szükségletei, érzései gyakran követelésnek hatnak, így érdemes erre is odafigyelni.
A kérés teljesítését és a harmonikus kapcsolódást elősegíti, hogy legyünk tudatosak abban, mit akarunk valójában illetve mit szeretnénk a kérésünkkel kifejezni önmagunkból.
Ide kapcsolódik az óhaj-sóhaj jeligére elpihegett: „Bárcsak többet segítene valaki” „Mindent egyedül kell csinálnom…” „Nem hiszem el, hogy senki nem képes levinni a szemetet…” típusú közlések. Ezek alapvetően két sebből véreznek: vagy nincs címzettjük vagy nincs konkrét kérés. Vagy egyik sincs a kettő közül.
Mielőtt tehát bármit kérés elhagyná ajkainkat, fussunk át gondolatban az alábbi listán:
- hogy érzem magam és mit szeretnék valójában,
- kitől szeretném kérni,
- elég konkrét-e a kérés,
- teljesíthető-e a kérés,
- elfogadom-e a nemet.
Végső kontroll: Marshall B. Rosenberg gondolata a kérésekről: „Olyat kérni, ami gazdagítja az életet….”
Mert nem kaphatunk meg mindent, amit szeretnénk, de ha önazonosak vagyunk, hitelesen kommunikálunk, akkor megkaphatjuk azt, amire igazán szükségünk van.
Heti feladat: figyeld hogyan kérsz, kéréseket, követeléseket fogalmazol-e meg? Röppenek-e fel sóhajok? Ha igen, alakítsd át őket kéréssé
