Életigenlő Életstílus

Életöröm, életigenlés

Kapaszkodó nélkül sodródni az árban… végnélküli panaszáradatot zúdítva a körülményekre, az időjárásra, a gazdaságra, az utca emberére, de főként az Életre. 

Igen ez a Lány, sok évvel ezelőtt dacolt az Élettel, nem értett, miért nem lehet boldog, elégedett, amikor „én mindent megtettem…” Lázadt az Élet ellen, de paradox módon nem tett semmit. Úgy érezte már rengeteget fejlődött önismeretben, elrendezett jónéhány problémás helyzetet. Az Élet azonban továbbra sem kényeztette. Legalábbis úgy tűnt…

Csak teltek a napok, és minden nap végeláthatatlan küzdelemnek tűnt, írhatnám, hogy cél nélküli, hiszen a „cél” a túlélés volt. Túlélni a vihart, a problémacunamit.

Aztán egy ihletett pillanatban a Lány megvilágosodott és hirtelen értelmet nyert a sok megosztott „Vedd kezedbe az Életed” közösségi média poszt???? 

A Lány lekuporodott az előszoba szekrény tükrével szemben és azt kérdezte magától:

„- Hol vagyok én? Vajon mennyire tükröz az Életem engem? Ha egy vadidegen végignézné a napomat milyen következtetést vonna le, milyen ember vagyok? Mit szűrne le belőle? Közelebb kerülne a személyiségemhez, az intellektusomhoz, az örömeimhez, vágyaimhoz? Látja-e mi tölt el izgalommal, lelkesedéssel? Megmutatja-e az értékeimet, és azt, hogy milyen viszonyt ápolok magammal?”

Az az egy kérdés rengeteg kérdést szült, és elkezdődött egy véget nem érő belső párbeszéd, az igazi önismereti utazás.

No de hogyan lettek kapaszkodói a Lánynak az utazás során? 

A Lány, aki ha kellett, nagyon rendszeres és kitartó tudott lenni, először összeírt egy listát (Amit Szeretek az Életben és amit értékesnek tartok) és elkötelezte magát mellette.

Aztán végignézte a szokásait és összevetette az értékekkel (ez rendkívül fájdalmas szembenézés volt), ilyenek voltak rajta: „Hú nekem fontos az egészség, mégis ennyi édességet eszem? Fontos a boldogság, de mikor nevettem úgy igazán?”

Az értékek töltik meg szeretettel, valódi jelentéssel a szokásokat, és az önbecsülés lesz a belső irányú az utazás során.

Ha a Lány felvett egy új szokást ezt kérdezte magától:

„Tudok-e ezzel az új szokással kapcsolódni magamhoz?”

„Átszűrődik általa a derű a mindennapok szövetének apró résein?”

Az Élet önmagában is egy hatalmas érték, egy alapkő, a mindenség szíve. Ideje beleszeretni az Életbe.

A kérdés (tudom a sokadik): Tisztelem-e magamat annyira, hogy az értékeimnek megfelelő szokásokat alakítsak ki?

Az értékvezérelt szokások segítenek kialakítani egy Életigenlő Életstílust. Ápolják az önbecsülést.

A Lány időközben Nővé érett, az Élet továbbra is hullámzik, de a Lány tudja, hogy a hullámok mélyen az élet tengere nyugodt, békés. Biztos bázis, ami megtart minket. A Lányból lett Nő szereti az Életet.

Modern nőiesség #12 – A női törékenység

A nőiesség konzultációk egyik állandó visszatérő szereplője a női törékenység. „Könnyű Neked, hiszen olyan Te olyan törékeny kis nő vagy…” – mondják nekem. A „Könnyű nekemmel” amúgy vitába szállnék,...

Önbecsülés építés – biztos ízlés

Az egészséges önbecsülés folyamatos karbantartást igényel. Tettekkel, választásokkal, tudatos döntésekkel építjük. A belső iránytű a biztos ízlés. A biztos ízlés az önismereti utunkon felhalmozódott tudás önmagunkról. A tudás felelősségvállalás...

Modern nőiesség #9 – A női erő I.

A női erőről…- Valóban az erős nők kiváltsága? Vegyes érzések keverednek bennem, ahogyan a női erőről írok. Van-e értelme egyáltalán a „női” jelzőnek, vagy az erő csak erő, bárki...

Az önszeretetről – az önbecsülés érzelmi része

Az önszeretet – az önbecsülés érzelmi részeÖnszeretet nélkül elsorvadunk és saját magunk árnyékai leszünk. Rengeteg ember szenved súlyos érzelmi alultápláltságban, elvágva önmagától, robotként működve élve a mindennapjait. Ezek az...