
Nem vagyok a helyemen, mindegy is – legyint lemondóan. A mozdulat akár könnyednek is tűnhet, a tekintet mélységes szomorúsága azonban kétségbeesésről és fájdalomról tanúskodik. A „minden mindegy” egy segélykiáltás, mert a hamis lemondás mögött ott van az örökös kényelmetlen frusztrált érzés: „Nem ott vagyok, ahol lennem kéne” vagy „Csak lógok valahol a levegőben”, „Utolsó vagyok a sorban”
De hol kellene lenned? – A kérdés olyan erővel hull rá, hogy nehéz kiszakadni a sötét felhőként gomolygó nyomasztó gondolatokból. Valami kibillent, valami felborult.
Hol a helyem? – Erre a kérdésre létezik egy kibúvó válasz: „Attól függ.”
Bizonyos értelemben tényleg így van, hiszen szüleink gyermeke, férjünk felesége, gyerekünk anyja, testvérünk testvére vagyunk a kapcsolatok szövevényes rendszerében.
Ezek tehát a szerepeink. Már itt érdemes megfigyelni, van-e valamilyen elcsúszás. Anyáskodom-e a társam felett, túlgondoskodom, örökös túladásban vagyok? Vagy épp ellenkezőleg, nem tudtam leválni a szüleimről, és még mindig gyerekszerepben vagyok, még mindig nekik akarok megfelelni.
Vagy talán pont a szerepegyensúly borult fel tartósan: elképzelhető, hogy valamelyik szerepemre túlzottan koncentrálok és kiszorította a többit. Hatalmas lett pl. az anya szerep, és már fogalmad sincs mikor tettél valamit a saját kedvedért vagy mikor voltál kettesben a pároddal?
Ne feledkezz el a belső iránytűről, néha a „nem vagyok helyem” érzés az önbecsülés hiányából fakad: elveszettnek érzed magam, hiszen eltévedtél az Élet sűrűjében.
Olykor a vákuum a saját lelkünkből érkezik, elveszítettük a kapcsolatot magunkkal. Abbahagytuk a belső párbeszédet, elszakadtunk testünktől-lelkünktől-elménktől. Robotpilóta üzemmódban éljük a napjainkat.
Megtalálni a helyet az életünkben – a saját életünket élni. Csak Te tudsz értelmet adni az életednek és Te tudsz értelmes célokat meghatározni. Ehhez kulcs az önismeret, hogy felismerd az értékeidet, a prioritásodat az életben. Ehhez el kell szakadni a ránk erőltetett elképzésektől, téves hiedelmektől és kitartóan keresni a mi saját céljainkat, vágyainkat.
Néha a megbecsülés, elismerés hiánya kelti azt az érzetet, hogy nem vagy a helyeden. Hunyd be a szemed, és kérdezd meg magadtól, hogy hol a Te helyed? Milyen polcra teszed Te magad? Ki vagy a saját szemedben?
Az önbecsülés segít abban, hogy egy jóval megbecsültebb és elismertebb helyre pozícionáld magad.
Ott a helyed, ahova teszed magad. A párkapcsolatodban, a családodban, a világodban.