Modern nőiesség #9 – A női erő I.

A női erőről…- Valóban az erős nők kiváltsága?

Vegyes érzések keverednek bennem, ahogyan a női erőről írok. Van-e értelme egyáltalán a „női” jelzőnek, vagy az erő csak erő, bárki használja? Írjak az „erős nő” mítoszáról vagy a gyengeségről, kiszolgáltatottságról?

Az erő ugyanis hatásgyakorlás – egy energia mozgósítása, amivel valamilyen állapotváltozást érünk el. Vagyis az erő a környezetet valamilyen változásra készteti, vagy valamilyen változást hoz létre. Az erő ily módon szinte elválaszthatatlan a cselekvéstől.

Az erő természetesen megjelenik fizikai formájában és jellemerő formájában. A történelem sokáig a férfiak privilégiumának tekintette az erőt, mára azonban ez gyökeresen megváltozott. Mára a nők előtt is szabad a pálya, bármikor pallérozhatják fizikai-szellemi-erejüket. Mert az erőt a cselekvés élezi, erősíti, ha nem gyakoroljuk elsikkad. Megjelentek az „erős nők”, akik köszönik megoldanak önállóan mindent, nincs szükségük senkire, mindent kézben tartanak, mindent kontrollálnak (beleértve a férjüket is). Valóban ők vannak az erő birtokában? Erő-e folyamatos harcban állni, a dolgokat kényszeresen irányítás alatt tartani, mindent a saját szánk íze szerint alakítani?

Valójában az „erő” túlkapása, ha kényszerítő erőbe vagy erőszakba csap át, vagy átlépi a másik felelősségi határait. Ez férfinál és nőnél egyaránt elmondható. Ez történik, ha folyamatosan utasítjuk a másikat vagy megcsinálunk helyette mindent, mert „úgyis csak az van jól megcsinálva, amit én csinálok meg”.

Mindenkiben él férfi és női rész egyaránt. Az erő mindenkinek rendelkezésére áll, a kérdés, hogyan használjuk nőként. Hogyan hozzuk összhangba a nőies befogadással?

Tisztázzuk mindjárt az elején: fantasztikus, ha Te talpraesett, határozott, céltudatos, dinamikus nő vagy, ebből nem kell sem alább adni sem sutba dobni! Viszont rengeteg olyan „erős nővel” beszélgetek, aki kimerült. Kimerült fizikailag, mert gyakran mások helyett is ő dolgozik. Kimerült mentálisan, mert a saját felelősségén túl más (felnőtt) emberekért is felelősséget visel. Kimerült lelkileg, mert mire mindent elrendez, önmagára nincs ideje. Nincs ideje töltődni, nőnek lenni és fogalma sincs már, milyen az, ha nem ő ad, nem ő cselekszik (mindenkiért/mindenki helyett). Valahol mélyen érzi, hogy nincs ez rendben…

Ebben a helyzetben a határok felállítása fordíthat a helyzeten! Hatalmas csapda más (felnőtt) emberek helyett felelősséget vállalni, illetve a környezetünket gyerekszerepbe kényszeríteni a folyamatos irányítással… Maradj a saját felelősségi határaidon belül, mindenki saját magáért vállal felelősséget, a saját tetteiért, gondolataiért, hozzáállásáért. Ugyanígy mindenki csak saját maga felett gyakorolhat irányítást.

Ne harcolj az irányításért! Használd az erődet a határszabásra a harc helyett!

Ne is roskadozz a terhek alatt! Használd az erődet a határszabásra, ne végezd el folyamatosan más emberek feladatát! Tanulj meg nemet mondani. Elképzelhető, hogy először saját magadnak kell nemet mondani és rászorítani magadat, hogy nem kell Neked minden fronton, mindenki helyett, mindig helytállni. Néha az a valódi erő, ha felhagysz az „erős nő vagyok, nincs szükségem segítségre” szerepkörrel és felvállalod azt, hogy eleged van. Felvállalod a sebezhetőséged és kommunikálod a valódi igényeidet, együttműködést kérve a környezetedtől.

A belső erő, a jellemerő a női tartásból fakad, az önbecsülés pedig nem harcol, hanem kedvesen, de határozattan lép fel önmaga védelmében. A valódi önbecsülés a társad iránti megbecsüléssel párosul – higgy a társadban, hogy képes felelősséget vállalni és cselekedni.

Modern nőiesség #12 – A női törékenység

A nőiesség konzultációk egyik állandó visszatérő szereplője a női törékenység. „Könnyű Neked, hiszen olyan Te olyan törékeny kis nő vagy…” – mondják nekem. A „Könnyű nekemmel” amúgy vitába szállnék,...

Önbecsülés építés – biztos ízlés

Az egészséges önbecsülés folyamatos karbantartást igényel. Tettekkel, választásokkal, tudatos döntésekkel építjük. A belső iránytű a biztos ízlés. A biztos ízlés az önismereti utunkon felhalmozódott tudás önmagunkról. A tudás felelősségvállalás...

Az önszeretetről – az önbecsülés érzelmi része

Az önszeretet – az önbecsülés érzelmi részeÖnszeretet nélkül elsorvadunk és saját magunk árnyékai leszünk. Rengeteg ember szenved súlyos érzelmi alultápláltságban, elvágva önmagától, robotként működve élve a mindennapjait. Ezek az...