„- Egyszerűen megőrülök, ahogyan felcsattan, hisztizik….olyan vehemens – magyarázta kétségbeesetten a férfi. A felesége lesütötte a szemét, láthatóan kissé szégyenkezett.
- Hogyan tudnánk ezt a vehemenciát, ezeket a felcsattanásokat másként értelmezni? Mi lehetne az a pozitív keret, ahol ezt a vehemens energiát picit máshogyan fognánk meg? – kérdezem.
A férfi tanácstalanul néz, a hölgy bátortalanul suttogja:
- Hát igen, az én vérmérsékletem más, mint a tiéd…
- Vérmérséklet – csapok le a lehetőségre (őszintén szólva én is kissé vehemensen????),
- Szóval mi a jó oldala annak, hogy Anna ilyen hm… temperamentumos?
- Temperamentumos – ízlelgeti a szót a férfi – végülis így is mondhatjuk… Az előnyei …-tűnődik és felderül az arca: – hát valószínűleg halálra unnám magam, Anna szenvedélyes, vicces, sokat nevetünk és vele tényleg lehet élvezni az életet… – mindketten nevetnek.”
Számomra a tanulság az, hogy minden tulajdonságnak van egy skálája, egy kiterjedése. Sokszor egyértelműen negatívnak bélyegzünk egy tulajdonságot, magunkban vagy a társunkban. Szeretnénk legyőzni ezt a negatív tulajdonságot magunkban és legszívesebben kisollóval, akkurátus kis vágásokkal kivágnánk a párunkból. Szerencsére ezt nem tudjuk megtenni.
Szerencsére, mert elenyészően kevés dolog van a világon, ami csak jó vagy csak rossz. Erősségeink és gyengéink összefonódnak, ha Anna vehemenciáját kiműtenék, hova tűnne a jó kedélye, szenvedélye?
Sokkal célravezetőbb, ha arra koncentrálunk, hogy minden tulajdonságnak van egy pozitív oldala és egy negatív oldala, és igyekezzünk a pozitív oldalán maradni.
Ezt egyébként már az ókori görögök is ennek a tudásnak a birtokában voltak, főként ha elméjüket Arisztotelész: Nikomakhoszi etikán pallérozták. Arisztotelész elképzelése az volt, hogy minden erény két szélsőség között nagyjából középen helyezkedik el: pl. a takarékosság a fösvénység és a tékozlás, a bátorság a gyávaság és a könnyelmű vakmerőség között.
Hogyan tudjuk a negatívnak bélyegzett tulajdonságainkat pozitív keretbe foglalni?
Első lépésként azonosítsd be, pl hajlamos vagyok túlbeszélni másokat, uralni egy beszélgetést, ennek lehet a pozitív oldala, hogy jó a kommunikációs képességeim vannak és kiállok az érdekeimért. Második lépésként fogalmazd meg, hogyan maradhatok a pozitív oldalon: pl. tudatosan kicsit hátralépek és meghallgatom a másikat is. Vagy pl. hajlamos vagyok kéretlen tanácsokat adni, ennek a pozitív oldala, hogy segítőkész vagyok, csak több energiát kell arra fordítanom, hogy empatikusan megértsem, hogy a másiknak mire van szüksége.
Neked mi a legjobb legrosszabb tulajdonságod?
